2014. január 4., szombat

4. Fejezet


Reggel felébredve gondoltam ránézek Ákosra és elbeszélgetek vele az éjszakai kalandjáról.
- Jó reggelt Bius!- a nappaliba üldögélt.
- Szia. Mi a helyzet?
- Próbálok vissza emlékezni a tegnap estére de, nem nagyon megy, pedig megígértem anyának hogy normálisan fogok viselkedni- elég bűnbánó fejét vágott és közbe a kezét nézegette.
- Mit nézel annyira a kezeden?- odaültem mellé a kanapéra.
- Ennek a lila foltnak olyan alakja van mit egy kéznek- Látszik, rajta hogy bántja hogy nem emlékszik az estére nem volt szívem elmondani neki, hogy én okoztam miközbe próbáltam ágyba rángatni.
- Biztos beütötted a buliba.
- Lehet. Segítesz nekem? Valahogy ki kell engesztelnem anyát a reggeli látvány miatt.
- Mit hánytál össze?
- Semmit. Reggel anya a konyhába a földön fekve egy fakanalat ölelgetve és konyharuhával takarózva talált rám- szegény anya elégé meglepődheted.
- Hogy kerültél te a konyhába, amikor én bevittelek a szobádba?
- Mit csináltál velem?- elég értetlenül nézet rám. Próbálta összerakni a dolgokat miután elmeséltem neki az ágyba jutása történetét de nem ment neki.
- Akkor nem tudod, hogy hogyan került a Manchesteres macim a mosogatóba és mért szedtem le a sapiját?
- Nem, de ha ennyire becsülöd a tőlem kapott ajándékot, akkor legközelebb nem veszek neked semmit!
- Ne már Bius, nem voltam beszámítható állapotba, de azt nem értem, hogy ha egyszer láttad rajtam, hogy ilyen állapotba vagyok, miért nem maradtál velem?
- Gondoltam hogy miután bevágtad a szunyát reggelig képes leszel nyugton maradni.
Meghallottam hogy csörög a telefonom bementem érte a szobába, majd miután befejeztem a beszélgetést vissza mentem Ákoshoz.
- Szabina hívott hogy milyen állapotba vagy, mert Balázs alig bírt haza rángatni.
- Legalább már azt is tudom, hogyan kerültem haza. Ez tisztára olyan, mint az "Így jártam anyátokkal" egyik része, amikor Ted másoktól tudja, meg hogy mit csinált részegen.
- Ákos ez nem vicces!
- Oké igazad van. Ugye ezt nem mondod el anyának és az ágyba rángatásomat se?- boci szemekkel nézett rám.
- Nyugi nem mondok anyának semmit inkább anya miatt, mint miattad, elég, ha csak a konyhás story-ról tud de, jössz nekem eggyel-, néha már sajnálom anyát az öcsém viselkedése miatt.
Segítetem Ákosnak rendet rakni a házba és elékezdtünk összepakolni a ruháinkat holnapra. Mire anya hazajött a munkából, nagyabból végeztünk a pakolással. Mondtam anyának, hogy délután összefutok Tomival. Ákos pedig szobafogságot kapott net megvonással hogy gondolkozzon el egy kicsit a bulizásairól. 3 órakörül átjött hozzám Szabina és beszélgetés közbe segítet nekem elkészülni a találkozásra, ami annyit takar, hogy a fél ruhatáramat felpróbálva végül sikerült egy farmer rövidnadrág és egy fehér alapon sötétkék rózsás felsőbe maradtunk. A hajammal nem bíbelődtem sokat egyszerűen csak felkötöttem lófarokba.
4 órakor meg jött értem Tomi. Kiderült hogy nála a fagyizás annyit jelent hogy kisétálunk a szupermarketbe és veszünk egy karamellás dobozosfagyit.
- És ez mégis hogyan fogjuk megenni?- néztem rá kíváncsian.
- Nyugi én mindenre gondoltam- kotorászni kezdet a nyakába lógó fekete övtáskájába és két műanyag kanalat húzót elő.
- És hol fogjuk megenni?
- Leülünk egy padra a parkba.
- Nem fognak hülyének nézni minket az emberek?- én a fagyi meg hívás alatta nem pont ezt értetem, amit ő. Naivan azt képzeltem, hogy majd beülünk egy fagyozóba.
- Nem hinném már sokszor tettem ilyet a haverjaimmal. Kérsz valamit inni?
- Igen egy narancsos Fanta jó lesz- Tomi magának vett egy dobozos kólát.
A vásárlás után kisétáltunk a parkba és egy eldugott árnyékos helyen leültünk egy padra egymással szembe. Elkezdtük enni a félig olvadt fagyit, és közbe mindenféléről beszélgetünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése